UFO ?

Az idő egyre haladt a maga útján, és az asszony belátta meg kell tudnia bármi áron mi történik, mi történt vele. Orvostól orvosig járt, könyveket olvasott, amik olyan esetekről szóltak, mint az övé. Számtalan orvosi lelete csak megerősítette nincsen szervi baja ettől a helyett, hogy megnyugodott volna mindjobban elkeseredett és azt gondolta megbolondult. Végül az orvos tanácsára, pszichológushoz fordult. A nagyon mély és időt rabló lelki analízis során, lassan felszínre kerültek a tudata mély rétegeiből az igazság darabkáinak kis foszlányai. Valakivel valahol valamilyen formában találkozott, de ez a találkozás elutasítást, rémületet váltott ki belőle...... A pszichologikus mindent megtett értette a dolgát. Mindezek ellenére nem sok kézzel fogható eredmény született. Mindig arra bizonyos kora nyári estén, a magányos erdei úton történtekre mutatott. Ott valaminek történni e kellett.... de ennél pontnál tovább soha nem jutottak. A szakember irányított hipnózist javasolt., amiben talán kinyílnak az elme szorosra zárt kapui. Az asszony kétségek  között vergődött, félt az igazságtól de legalább annyira ismerni is akarta azt. Végül sok lidérces álom és átvirrasztott éjszaka és gyötrelmes nap után. Beleegyezett. A hipnózisba.

A doktornő biztosította, hogy nagyon vigyázz rá, és nem történhet baja..... így hát neki láttak. Lassan átadta magát ennek a különleges utazásnak. A megfelelő állapot elérése után a hipnózis elvitte őt,  az időben…újra ott volt az erdei úton. Vakító éles fény csapott az arcába. .. itt azonban vége szakadt a hipnotikus állapotnak és az asszony heves sírásba tört ki. Ez több alkalommal megismétlődött, a terapeuta tanácsára mégis tovább folytatták. Így aztán az asszony szorgalmasan járt a lélek orvosához, míg végül egy sokadik próbálkozás után leomlott a gát és feltárult a valóság.

Idegenek hatalmában.

A fény élesen az arcába csapott szinte megbénította. A kocsi motorja leállt a rádió elhallgatott „köd” borult a tájra. Kékes-lila fények villóztak és gusztustalan kénes bűz járta át a levegőt.... Az asszony pupillái kitágultak a rémülettől, egy asztalon feküdt, a hideg „fém” testét lelkét megdermesztette. Nagy szemű szürke valószínűtlen alkatú torz manószerű lények hajoltak fölé. Nagy fejükön semmi érzelem. Az asszonyt a döbbenet megfosztotta minden érzékelésétől egyre csak azt gondolta ez nem lehet igaz csak egy ócska sci-fi. De a kép élesnek és valóságosnak tűnt. Aztán a „manók” kommunikálni kezdtek vele, aminek a módszerét egyáltalán fel se fogta szájuk ugyanis nem mozgott. Valamilyen telepatikus úton közölték vele hogy most megtörténik, aminek meg kell történnie. Mindez mindenféle gesztus vagy érzelem nélküli „közlés” volt. Az asszony tudta tehetetlen, kiszolgáltatott és megalázott úgy olvasnak a gondolataiban, mint az emberek a nyitott könyvben.

Hipnózisban ennél mélyebbre, többre soha nem jutottak, ami ezután történt örökre titok maradt.

Egy dolog, ami nem létezik, vagy mégis van?

Az asszony még sokáig járt a pszichológushoz. Állapota sokat javult, megbékélt sorsával. Nyári estéken, gyakran ha felnézet az égre feltört belőle a szorongató érzés. Érdeklődött minden olyan dolog iránt, ami kapcsolatba hozható az ufókkal idegen civilizációval. Létre hozott egy olyan társaságot, amit olyan emberek látogattak, akik az gondolták őket is eltérítették. Évek során egyre gyűltek azok a filmek, folyóiratok újság cikkek, „tanuk” amik, akik azt bizonyították valami történik a világunkban.

Az asszony csak egy valamit nem tudott biztosan, ezt azonban lehet hogy soha nem fogja megtudni bár mindennap megkérdezi magától: Vajon mi történt velem? Az ufók és utasaik a valóság vagy az elmék játéka?