Szepes Mária
Tisztelettel és soha el nem múló szeretettel gondolok Szepes Máriára, a magyar ezoterika egyik legnagyobb tudású immár sajnos halott nagyasszonyára. Emberi nagysága és adni tudása minden ember méltó példa képe lehet. Ezzel az oldallal adózok emlékének, fejet hajtva mindannak az értéknek, amit ránk, utódokra hátra hagyott.
Szepes Mária - Papír Mária (Budapest, 1908. december 14.- 2007 szeptember 3)
színész, forgatókönyvíró, író, költő.
Család
Apja Papir Sándor (1877-1911), színész. Anyja Kronémer Mária (1883-1953), énekes-, színésznő,Szepes Mária bátyja Papír Viktor (1907-1976), nyelvész, író, filozófus.
Gyermekkor
Apja 1911-ben, nem sokkal halála előtt megalapította az Újpesti Népszínházat, és a kis Mária már3 éves korától gyermekszínészként kezdte pályafutását. Már kiskorában Papír Magda néven több némafilmben is játszik, köztük A megfagyott gyermekben, melyet nevelő apja rendezett.1925-ben, 17 éves korában balettvizsgát, majd kereskedelmi érettségit tesz,ami után a Walter-féle szemináriumban művészettörténetet, irodalmat, pszichológiát hallgat.
A harmincas évek
Megismerkedik Szepes Béla képzőművész, többszörös atléta- és síbajnokkal, olimpiai ezüstérmessel,akivel 1930. december 24-én össze is házasodnak, ezután veszi fel a Szepes Mária nevet. Mária vallásos zsidó családban nevelkedett, ám már gyermekkorában meghatározó élmény volt számára a család ismeretségi köreiből beáramlott keresztény hit, amit fiatalkorában nevelőlapja most pedig férje is a családba hoz. 1931 januárjában Berlinbe utaznak nászútra, és egyben dolgozni is, újdonsült férje ugyanis több német lapnál volt alkalmazott
újságíró és sportkarikaturista. Három évet töltöttek Berlinben.Szepes Mária ezalatt Samuel Gerling professzornál pszichológiát, irodalomtörténetet, összehasonlító vallásfilozófiát tanul, közben karcolatokat ír az Ullstein Berliner Zeitung im Mittag napilapba. Vizsgáit már nem tudja letenni, professzorát a nácik elhurcolják. 1933-ban hazatérnek, és a Budafokra költöznek. A fiatalasszony néhány évig a Budapester Rundschau munkatársa. 1938-ban Májusban
megszületik egyetlen gyermekük, Szepes Miklós Béla, aki 7 hónapos korában, decemberben meghal. A családi tragédia után néhány hónappal a már gyerekszobával is kialakított, szomorú emlékű lakást elhagyják és átköltöznek egy közeli házba.
Háborús évek
1939-ben, Tihanyban, egy rózsakeresztes inspiráció hatására Szepes Mária hozzákezd akkor még novellának indult írásához, amely az idők folyamán legismertebb regénye, majd az egyik legkalandosabb életű magyar könyv lesz:A Vörös Oroszlán. Ezen a művén öt évig dolgozik.
A beszélőfilm legsikeresebb korszakában nevelőapa 1941-ben alapított vállalatában készült filmjeihez Orsi Mária néven forgatókönyveket is ír, köztük A megfagyott gyermek újonnan forgatott változatához. Dalszövegeket is ír, így a Mit bánom én és a Ne kérdezd, ki voltam slágerekhez.
Szepes Mária a háborút Viktor bátyjával leányfalui nyaralójukban vészeli át. A háború végeztével férjével sikerült beköltözniük egy romos pasaréti villalakásba, majd a helyreállítás után Viktor bátyjával már telt házas előadásokat tartottak a Bristol Szállóban és a Zeneakadémián, amíg lehetett.
A vörös oroszlán
1946-ban jelent meg A Vörös Oroszlán, Orsi Mária szerzői névvel a Hungária kiadásában, 2000 példányban. Nem sokkal megjelenése után, amikor a kiadókat is államosították, a könyvet felforgató és veszélyes műnek találván, begyűjtötték, és minden példányát bezúzták. Negyven évig volt tiltott könyv. Íróját, a nem létező Orsi Máriát halálra keresték. Hamvas Béla, aki ekkor már a Széchényi Könyvtárban dolgozott, valami csoda folytán meg tudott menteni négy példányt, amikből egy kikeveredett Amerikába, hogy majd ott éledjen fel, főnixmadárként. Amikor azt hitték, megölték a könyvemet, akkor kezdett el élni, mondta Szepes Mária, és így is lett. A mű első német kiadása már 1947-ben megjelenhetett.
A könyv alaptémája egy elixír, maga a Príma Matéria, amely a halandókat halhatatlanná, vagy legalábbis hosszú életűvé teszi, és a kiválasztottaknak megadja azt a képességet, hogy emlékezzenek előző életeikre, tetteikre. A könyv első olvasatban csak egy izgalmas regény, aminek története több évszázadon ível át. Másoknak beavatási regény, ami elvezetheti az olvasót egy olyan világba, ami több a hétköznapinál. Nem jobb, nem rosszabb, csak több. Első újraszületése 1984-ben vált esedékessé, amikor a már Amerikában élő Püski Sándor az eredeti kiadás alapján New Yorkban publikálta. Fájó, hogy haza csak néhány becsempészett példány kerülhetett, ugyanis itthon még indexen volt a könyv...
Másodszor, 1984-ben, Kuczka Péter úgy tudta kijátszani a cenzúrát, hogy közel évtizedes küzdelem után kiadhatta azt a Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozatában, fantasyként, egy szocreál utószóval, és még így is húzni kellett a szövegből. De legalább a hazai olvasók generációja is megismerhette. Ma már hihetetlennek tűnik: 58 ezer példányban jelent meg, amit az akkori, még kultúrára éhes közönség hamar szét is kapkodott.
Az igazi feltámadása 1989-ben jött el, amikor végre szabadon jelenhetett meg a mű. Azóta több kiadásban ismertette meg olvasóit az alkímia, a reinkarnáció, a karma négy évtizeden át tiltott filozófiájával. A könyv hat évtized alatt öt különböző kvalitású kiadó, különböző szövegvariánsaival jelent meg.
A Vörös Oroszlán külföldön több nyelven, többször is megjelent, a legtöbbször német (Der rote Löwe), illetve némi késéssel angol (The Red Lion) nyelvterületen is. 1984-ben, a Német Szövetségi Köztársaságban A Hónap Könyve lett, 1985-ben pedig a Lasswitz-alapítvány versenyén is helyezést kapott. Erről akkor itthon csak kevesek tudhattak... Ma már spanyol (El León Rojo) és portugál (O Leăo Vermelho) fordításait is több országban olvashatják.
Kommunizmus A negyvenes évek végén, a már nehezedő időkben Szepes Mária és Viktor bátyja előadásainak más formát kellett ölteni. 1947. május 27-én kezdődtek, immár saját lakásukon, az Academia Occulta előadásai, melynek fakultásait tizenhat jegyzetben adták közre.
Budai lakásomban 1945 óta adták és adják egymás kezébe a kilincset a látogatók, köztük olyan nevek, mint Hamvas Béla, Várkonyi Nándor. 1947 után egész kis földalatti kulturális mozgalom alakult ki nálunk. Titokban olvastuk, fordítottuk a szinte megszerezhetetlen műveket. A tanfolyamok teljes anyaga saját hazájában majd csak fél évszázad elmúltával láthat napvilágot.
A kommunizmus legsötétebb éveiben kezdte el Szepes Mária Pöttyös Panni sorozatát, ami azután rövid időn belül nagy sikert aratott, ma is újabb és újabb kiadásai követik egymást. Valószínűleg ezért kapta az írónő 1963-ban a Népművelési Intézet Jutalmát...
Raguel 7 tanítványa
1948-ban kezdte, és 1977-ig érlelte Szepes Mária a A Vörös Oroszlánnál nem kevésbé fontosabb, ám jóval kevesebbet emlegetett regényfolyamát, a Raguel hét tanítványát. A mű sok életrajzi elemet tartalmaz önmagáról. „Írása közben plasztikusan életre kelt valamennyi hősöm, hősnőm alakjával annyira azonosultam, hogy velük együtt éltem át
szerelmeiket,”- vallja később.
Magánkiadásban szerették volna megjelentetni, ami Szepes Béla utolsó kívánsága is volt, de végül ez a beavatási regény is csak a rendszerváltozás után, 1990-ben kerülhetett először a nagyközönség elé. Ma is csak nehezen kapható...
A Raguel hét tanítványát életem főművének, és utolsó nagy opuszának tartom. Egyes részeit ma bizonyosan másképp írnám meg, mégsem változtattam rajta, mert minden mozzanata összefügg szellemi fejlődésem szakaszaival, az egyre bővülő körű tanulmányokkal, amelyeket folytattam. Tudom, hogy a Raguel nem publikálható ma ebben az országban. De szilárd meggyőződésem, hogy amikor elérkezik az ideje, mindazok olvasni fogják, akikhez a benne rejlő fontos üzenetek szólnak... Írta Szepes Mária 1977-ben. A művet azóta németre is lefordították Az adeptusok hegye illetve Világalkony címmel, két kötetben.
Sci-fi
Ugyanezekben az években az írónő, szinte csak ujjgyakorlatként no és a A Vörös Oroszlán fantasztikus útját megalapozandó több tudományos-fantasztikus regényt is alkotott, amellyel újabb olvasóréteget hódított meg: a felnövekvő fiatalságot. Varázstükör regénye előbb jelent meg németül (Zauberspiegel), mint magyarul. De már nem sokat kellett várni...
1989 után Szinte negyedévenként bújnak elő Szepes Mária rég megírt és jobb sorsra várakozó kéziratai: az úgynevezett ezoterikus könyvek.
1989
A mindennapi élet mágiája
Álomszótár
1990
A szerelem mágiája
Pszichografológia
Atlantiszi mágia
1991
A gyógyító öröm mágiája
1993
A tarot bölcsessége
1994
Az álom mágiája,
A smaragdtábla
Academia Occulta
1995
A fény mágiája
1998
Az áldozat mágiája
Angyalok éneke
2000
Merre tartasz, ember?
Misztériumok könyve
2001
Dimenzió-tarot
Istenek tüze
2002
Aranykor
A lélek anatómiája
Lángoló időfolyó
2004
Csillagjóga
Örök pillanat
Szómágia
Az írónőt a média is felfedezte. TV-filmekben, video-kazettákon láthatjuk, hallhatjuk, ahogy nevezték: az ezoterika, az okkultizmus, nagyasszonyát, de ne feledjük: az ő tanításai Krisztusról is szólnak. Az Academia Occulta megismertetett bennünket Jézus életének kevéssé ismert momentumaival, megtudhattuk, hogy léteztek esszénusok, elvezetett a gnosztikus irodalom kapujához, bepillanthattunk a kopt kereszténységbe. Talán már nem meglepő, hogy már ezt a művét is lefordították német nyelvre.
Az írónő nevét viselte a Szepes Mária Általános Iskola. (1994-ben megszűnt.)
Szepes Mária 1994-ben A Magyar Köztársasági Érdemrend kis keresztjét, 1998-ban pedig annak középkeresztjét vehette át munkásságának kései elismeréseként.
Szepes Mária alapító fővédnöke az 1997-ben indult Szintézis Szabadegyetemnek. A Szegedi Egyetem filozófia tanszékén művei tankönyvnek számítanak.
"Az a mániám, vagy szent őrületem, hogy amit írok, azt érdekesen írjam. Nincs jogom untatni sem tudománnyal, sem művészettel senkit. Százötven könyvem jelent meg eddig, de kétszáz lesz azután, ha én már levetem a testemet..."
/Szepes Mária/
"Az ember lelke a csillagokban született, s a kozmikus körpálya befutása után oda tér vissza."
*
"Ne kívülről nézz önmagadra, hanem belülről nézz kifelé!"
*
" Ma élsz. Holnap kiolt egy pillanat.
Vajon csak e pillanatért vagy?
Azon túl vár időtlen önmagad."
/Szepes Mária/
