Őszinteség

Az őszinteség, egy olyan szó, ami nagyon messzire mutat, jóval többet jelent, mint amire először gondolunk e szó hallatán. Az őszinteség tanulság tétel, arról hogy úgy mondunk el valamit, ahogy az történt és valóban vélekedünk róla. Saját belső indítékaink és tetteink őszinte kinyilatkoztatása. Éppúgy ide tartozik a másokkal szemben tanúsított tárgyilagos, tényszerű őszinteség is.
A teremtésben, megszületéssünkor iránytűt, tájolót kaptunk ez pedig a megkérdőjelezhetetlen igazság, csalhatatlan felismerésének képessége. Ez mindannyiunkban kódolva van. Ebből könnyen és világosan arra a következtetésre jutunk, hogy az őszinteség alapvető, meghatározó eleme az igazsághoz való viszonyunknak.

Felmerülhet a kérdés jogosan: - hogyha nem vagyunk őszinték, akkor ennek valójában mindig tudatában is vagyunk?

Hitem szerint, így kellene lennie, de a valóság ennél sokkal árnyaltabb. Ha az emberek, egy valamire,  vagy valakire vonatkozó véleményt kialakítanak számtalan körülményt, ismeretet vesznek számításba. A rész információk lehetnek akár pontatlanok és helytelenek. Így véleményük bár őszintének hat, mégsem az, és itt nem feltétlenül a szándékos hazugságra kell gondolni. Gyakran egy vita hevében, mikor sok érv feszül egymásnak csak akkor értjük meg az igazságot, akkor válik nyilvánvalóvá valami. Kiderülhet olyan egyéb körülmény, információ, ami már hozzásegít az igazság  jobb megértéséhez, s ha ennek megfelelően módosítjuk álláspontunkat, nem ragaszkodunk rossz beidegződéseinkhez, alakíthatóak vagyunk, akkor vagyunk igazán őszinték.

Az őszinteség a személyiség varázsa. Ami szívemen, a számon. Az őszinteség szemben áll, a hazugsággal, mint tűz és víz úgy viszonyul egymáshoz. Az őszinteség a lélek bástyája állandó küzdelmet folytat az egoval. Az őszinteség nehéz próbatétel elsősorban az önmagunkhoz való őszinteség állja ki nehezen ezt a próbát. Az őszinteség megmutatja, hiányosságainkat, gyengeségeinket és így talán sebezhetővé tesz. Ezért, és nem másért nyert teret az őszintétlenség, de a dolog valójában ellentétesen működik és így leszünk erőssé. Kevesek kincse ez a felismerés...

Számtalan sebet szereztünk már lelki csatározásaink során. Igyekszünk, minél jobban kiismerni valakit,  a világot eközben millió viselkedési mintát követünk, amely belénk ivódott számtalan módon és visszavonhatatlanul..
Tolakodna előre az őszinteség, mégis sokszor választjuk a füllentést, a kegyes hazugságot. Ezek a kisebb nagyobb hazugságok, szinte belénk nevelődnek, szinte már -már kötelező és kikerülhetetlen. „Minden” erre épül, ezen nyugszik.

Hol lehetsz őszinte igazán? - Csak kérdezem!

Mi a válaszod?
Csak őszintén.....

Mindezek fényében megállapíthatjuk, erkölcsileg züllött világban élünk, de nem reménytelen a helyzet sok a javítani valónk.
Az őszinteség sok mindenre megtanítja az embert, megrostálja a barátait, mégis segít igazi barátra, szerelemre lelni, mert gyengeségeid így válnak erősségeiddé, ha megosztod mással teljes önvalódat hibáidat …. Ő így vállal téged.

Az őszinteség erőt biztosít, hogy a tükörbe önmagadat lásd, hogy lelkiismereted tiszta legyen, amilyen tisztának teremtettek téged.