Isteni minőség

Az univerzumot áthatja a mozgás és a dinamizmus. Ennek millió és millió  a formája. Percenként születnek távoli  világok, csillagok, bolygók és válnak semmivé. A szél jön valahonnan és távozik valahová.  Tavasszal rügyek fakadnak, ősszel lehullatják a fák a leveleiket. Emberek születnek és halnak meg ebben a pillanatban is. Az élet és halál ritmusa az univerzum ritmusa, Isten lélegzete. Bármerre nézünk, amit valamilyen módon érzékelünk, amiről tudomásunk van, minden ami létezett valaha, és létezik most is hajdan egy idea volt. Egy gondolat, egy akarat. Isten gondolata, Isten akarata. Isten mindenütt, mindenben jelen van.

Az emberiség kollektív tudatában ősidők óta létezik Isten. A vallások nyomatékosították Isten jelenlétét a világban. Egyúttal fel is ruházták tulajdonságokkal, megszemélyesítették.  Sokan fohászaik közben szintén megszemélyesítik valamilyen formában. Én ennek a meggyőződésnek szándékosan nem firtatom jó, vagy kevésbé jó természetét. Mindenkinek  egyéni szíve joga vallás gyakorlásának formája, tartalma és milyensége.

*

Darwin egyszerűen kiiktatta Istent a teremtésből és az evolúcióval magyarázta "A fajok eredetében," az egész élővilág benne az ember fejlődésének útját is. Ennek a lényege talán abban állt, hogy a fajok kiválasztódnak, egyszerűen annak alapján, hogy a gyengék elpusztulnak, az erősek túlélnek és alkalmazkodnak.

A tudomány mára már atomokra szedte ismert földi világunkat és Darwin elmélete több tekintetben is erősen vérzik. Napjainkban a tudósok jelentős része a darwini  álláspontot egyszerűen képtelenségnek tartja.  Hiszen  az evolúciós  elméletből hiányzik jó néhány fontos láncszem és  időtényező. Tehát korántsem ad magyarázatot a földi a természetben globálissan végbemenő  biológiai,  fejlődéstani  folyamatokra. Az emberi tudat megjelenésével  és a lélekkel, pedig egyáltalán nem tud mit kezdeni.

A tudomány emberei számtalan projekten dolgoztak és dolgoznak ma is, hogy megtalálják az élet mozgató rugóját. A DNS- térképünk már ismert. Ennek ellenére  kielégítő tudományos magyarázat még nem született sem a lélek sem pedig Isten fogalmára.

Isten, lényegét tekintve anyagi szinten a tudomány által megfoghatatlan, megérinthetetlen és megérthetetlen. A metafizika szubatomi szinten sem találja azt a valamit, az okot amitől él és mozog valami.

- Nem találja az intelligenciát, nem találja az információt. Pedig az információ mindenben benne van. Például egy anyag  atomjában keringő neutronok és protonok minden meghatározottságuk ellenére sem lépnek ki pályájukról és  határaikon belűl maradnak. Minden egy program szerint zajlik.

 Vajon egy kis almamag vajon honnan tudja, milyenné kell válnia?

Onnan, hogy a teremtésben belekerült az információ amit a mai napig őriz. Valaki vagy valami úgymond beprogramozta:

Itt vagyunk ez a lényeg, Isten lényege ez Isten minden hatósága és mindenütt jelenlevősége. Isten megnyilvánul az egész látható és láthatatlan világban, és működteti azt a teremtés principiumai és egyetlen törvénye a rend szerint.

Istenfennhatósága alatt áll az egész általunk ismert és ismeretlen világ, minden atomját bele értve.  Minden energiának valahonnan erednie kell.  A teremtés ma is zajlik Isten az az intelligencia, amely mindent  saját törvénye szerint mozgat. Mindent és mindenkit éltet. Isten pólustalan egy és oszthatatlan.

Isten léte nem hit kérdése, hanem tényként áll a mindenségben. A hitnek egyébként 3 emberekben megnyilvánult  állapota van.

1.

Vak hit. Itt a hívő, kritika nélkül mindenben akár a legkisebb hétköznapi történésben is Isten  közvetlen kezét látja. Ezáltal szemléletmódja, ítélet alkotása, amivel reálisan látná a világot, torzulást szenved.

2.

Manapság ez a leggyakoribb vallásgyakorlási forma.  A hívők általában kötött formában keretek között,  a lélek  részleges szabadságában gyakorolják vallásukat. Ebben az állapotukban a hívők valamilyen általuk megválasztott formában megszemélyesítik Istent. Misékre járnak és egyházi  vagy más felekezeti életet élnek.

3.

A harmadik állapot, amikor a hit  beavatások egész során át, lassan átmegy bizonyosságba Isten létezését illetően. Itt a „hívő” már nem hiszi, hogy van Isten, hanem tudja. Ebben az állapotában az ember nem köti, konkrét fizikai helyhez-épülethez, szervezethez, egyházhoz Istenhez fordulásának helyszínét. Már egy saját belső, mégis mindenre kiterjedő  az egész világot befogadó belső szentéllyel rendelkezik. Tisztában van amennyire ez emberként lehetséges, Isten törvényével a dolgok valódi természetével. Megérti és megtapasztalja az egység az Isteni minőség fogalmát és eszerint él.

*

A spirituális fejlődés lépcsőzetes elrendezésű, de ez nem azt jelenti, hogy mindenkinek minden lépcsőfokon át kell mennie. Azonban jellemző, hogy az ember, aki erre az útra lép, furcsa kérdéseket tesz fel önmagára vonatkozóan és a kérdésekre válasz vár. Minél jobban beleássa, magát saját megismerésének problematikájába annál jobban rájön, hogy a dolgoknak, transzcendens gyökere van és saját lelkénél és Istennél köt ki. Először rájön, hogy nincsenek véletlenek. Minden mögött rendszer egy intelligencia áll. Egyetemes törvény működtetik a dolgok lefolyását. Olyan, Isteni megnyilvánulások ezek, mint az ok és okozat, vagy a rezonancia stb. Ezek mind végső soron Isteni minőségek. A spirituális égi iskola kockakövei.

Emberi ésszel, nem „belátható” Isten határtalansága, mert ez intuitív módon nem lehetséges. Az Isteni minőség régebben  javarészt csak a lágy lelki síkon közvetít nekünk, holott  az anyagi világ éppúgy Isten valósága, ennek célzott, nyomatékositott fomái  a napjainkban  gyarapodó  természeti csapások.

Sokan nem értik, miért van a Földön egy látszólagos igazságtalanság. Ennek oka az Isten által az embernek adott emberi szabadság és az ember teremtőerejében rejlő és kicsúcsosodó végül is egoisztikussá vált emberi természet. Az ember szabadsága tág és széles határokat élvez, egyetlen fékje a teremtésben lefektetett égi sorompó a karma kereke.

Idekívánkozik magyarázó zárszóként egy idézet kedvenc könyvemből, és amely webodalam címoldalán is megtalálható:

„Isten azonban az emberek kisebb-nagyobb problémáiba, a háborúkba, az ínségbe és mindabba, ami még földi, egyáltalán nem avatkozik be közvetlenül! Még a kezdet kezdetén beleszőtte a Teremtésbe tökéletes törvényeit, melyek önműködően és megvesztegethetetlenül végzik munkájukat, melynek következtében hajszálpontosan beteljesedik minden... ”

/Abd-ru-shin/